Egy osztálykirándulás szervezése még egy tapasztalt pedagógus számára is igazi kihívást jelenthet: egyszerre kell figyelembe venni a diákok életkorát, a szülői elvárásokat, a biztonságot, a hasznosságot és azt is, hogy a gyerekek valódi élményekkel térjenek haza. Egy jól megválasztott szállás, a korosztályhoz illő programok és a megfelelő osztálykirándulás helyszín mind fontosak ahhoz, hogy tanárok és diákok számára is emlékezetes legyen az így együtt töltött idő.

1. szempont: Korosztály és létszám

Nem mindegy, hogy alsósokkal, felsősökkel vagy középiskolásokkal indul útnak, mert mindhárom korosztály más tempót, más típusú programokat és más jellegű szállást igényel. Alsó tagozatban általában a biztonság a legfontosabb: olyan osztálykirándulás helyszínek működnek jól, ahol a csoport könnyen együtt tartható, a pedagógusok gyorsan reagálhatnak, és a programok inkább játékosak, rövidebbek. Felső tagozatban a gyerekek már nyitottabbak a hosszabb sétákra, a csapatfeladatokra és a tartalmasabb kulturális élményekre is, ezért itt gyakran az a jó megoldás, ha olyan osztálykirándulás szállás kerül kiválasztásra, ahol van közösségi tér, udvar, és a nap végén az osztály együtt tud lenni. Középiskolában pedig az önállóság iránti igény erősebb, ezért kifejezetten előnyös, ha van elég tér a közösségi együttléthez, ugyanakkor a fiatalok különböző opciók közül választhatnak a helyszínen, mihez van leginkább kedvük. 

Szállásválasztásnál természetesen az osztály létszáma is kritikus tényező: egy vendégház 20 főre kisebb osztályoknál ideális lehet, de gyakori, hogy még ennél is nagyobb létszámot befogadó vendégház (25-30 fős) lesz a megoldás. Ha pedig a cél a nyugalom, a nagy tér és az, hogy ne legyenek „külső” vendégek a közelben, akkor egy önálló birtok (akár élménybirtok) jellegű helyszín különösen kényelmes megoldás lehet.

2. szempont: Osztálykirándulás időtartama

Az osztálykirándulás hossza alapvetően meghatározza, milyen jellegű programok férnek bele, és mennyi szervezési terhet jelent a kirándulás. Egynapos iskolai kirándulás esetén általában a helyszín közelsége és a jól időzíthető program a döntő, hiszen szállás nem kell, viszont fontos, hogy ne csússzon szét a nap a sok utazástól. Kétnapos kirándulásnál már belép a szállásválasztás kérdése, ami megnyitja a lehetőséget az esti közösségi programokra is, ugyanakkor több logisztikát is jelent, például vacsorával, reggelivel, pihenőidőkkel. Három nap vagy hosszabb időtartam esetén pedig még hangsúlyosabbá válik, hogy a szállás mennyire „élhető”: ha a diákoknak van tere mozogni és együtt lenni, a pedagógusoknak pedig könnyebb a felügyelet, az egész kirándulás nyugodtabb lesz. Itt optimális lehet, ha az osztálykirándulás szállás környezetében (legfeljebb fél - egy órás utazással megközelíthető távolságra) különböző típusú lehetőségek is elérhetőek legyenek (túrázás, élménypark, városnézés, helyi látványosság stb.) így a “központi hadiszállás” maga a kiválasztott szálláshely lesz, minden programra innen indulnak és ide érkeznek vissza.

3. szempont: Speciális igények

A sikeres osztálykirándulás szervezésének egyik kulcsa, hogy a csoport minden tagja számára biztonságos és vállalható legyen az út. Ha van a csoportban SNI-s diák, vagy bármilyen más speciális igény (pl. ételallergia) felmerül, akkor érdemes ezt már a helyszín kiválasztásának legelején beépíteni a tervezésbe. Sok félreértés és kellemetlen helyzet előzhető meg azzal, ha a szállásadóval előre egyeztetnek olyan részletekről, mint az akadálymentes megközelíthetőség, mentes ételek vagy az, hogy van-e lehetőség egy csendesebb térre, ahol szükség esetén vissza lehet vonulni.

A programoknál is sokat segít, ha nem „egyben” gondolkodnak, hanem úgy terveznek, hogy legyenek rövidebb szakaszok és rugalmas átmenetek. Így akkor sem borul fel a nap, ha valaki gyorsabban elfárad, érzékenyebb a zajra, vagy egyszerűen több pihenőt igényel. Az ilyen szempontok figyelembevételével az osztálykirándulás ötletek közül is könnyebb olyat választani, ami valóban az egész osztálynak szól, nem csak a „többségnek”.

4. szempont: Az osztálykirándulás költségkerete

Az anyagi terhelhetőség kérdése szinte minden iskolai kirándulás szervezésénél előkerül, és gyakran ez az a pont, ahol a pedagógus a legtöbb feszültséget szeretné elkerülni. Akkor lesz igazán jó a kirándulás, ha a program és a költségek úgy vannak kialakítva, hogy lehetőleg senki ne maradjon ki, főleg ne azért, mert a családja nincs olyan anyagi helyzetben, hogy a gyermek részt vegyen.

Tapasztalat, hogy egy nagyobb kapacitású szállás összességében olcsóbb is lehet fejenként, mert nem kell több helyet kombinálni. Egy vendégház 20-30 főre emellett még azért is lehet praktikus, mert az osztály nem szeparálódik külön csoportokra, így a felügyelet is könnyebb és a költségek is jobban tervezhetők. Ha a szállás jellegéből adódóan van konyha vagy közösségi étkezési lehetőség, az tovább csökkentheti a kiadásokat. Fentebb már említettük a birtok jellegű osztálykirándulás helyszíneket, mint nem annyira közismert, mégis remek választási opciót: a legtöbbször saját programokkal is rendelkező teljes birtokok lefoglalása esetén leegyszerűsödik a szervezés, miközben költséghatékonyságban sem biztos hogy rosszabbul jár az osztály, mint egy olcsóbb szállással, ami mellé még külön programokat kell intézni és fizetni. Bónusz, hogy ilyenkor nem kell alkalmazkodni más vendégekhez sem.

5. szempont: Az osztálykirándulás emlékei

A kirándulás sokszor nem a napközbeni programok miatt marad meg igazán, hanem az esti beszélgetések, közös játékok, nevetések miatt. Éppen ezért az osztálykirándulás szállás kiválasztásánál érdemes úgy gondolkodni, hogy az ne csak alvóhely legyen, hanem a közösségi élmény egyik fő helyszíne. Ha van jól használható közösségi tér, udvar, fedett hely rossz idő esetére, és a szobák elrendezése is átlátható, akkor a pedagógusoknak könnyebb a felügyelet, a diákoknak pedig több lehetőségük van együtt lenni.

A biztonság itt nemcsak fizikai értelemben fontos, hanem szervezési szempontból is. Egy olyan hely, ahol az osztály nincs elszeparálva külön helyiségekbe, és ahol a mozgás jól kontrollálható, kevesebb váratlan helyzet adódik (valljuk be ez - főleg a tinédzserek esetében - nem elhanyagolható szempont). Emiatt sok pedagógus kifejezetten olyan osztálykirándulás szállásokat részesít előnyben, mint a fentebb is említett 20-30 fős vendégházak  vagy a fentiekben szintén többször ajánlott élménybirtokok. 

Az osztálykirándulás akkor sikerül igazán jól, ha a tervezés nem csak az aktív tevékenységekre, az idő és a költségek hatékony felhasználására fókuszál, hanem arra is, hogy a csoport hogyan fogja magát érezni közben, mi az amit magával visz az emlékeiben. Ha a korosztályhoz illő programokat választanak, előre tisztázzák az időtartamot, figyelembe veszik a speciális igényeket, reális büdzsé mentén döntenek, és olyan osztálykirándulás helyszínek mellett teszik le a voksot, ahol a biztonság és a közösségi élmény kéz a kézben jár, akkor a szervezés is könnyebb lesz, és a gyerekek is azt érzik majd: ez a kirándulás róluk szólt. Olyan kirándulásban lesz részük, amiről most az ismerőseiknek, később talán a saját gyerekeiknek fognak jó szívvel mesélni. Ahogy a pedagógusról  is, aki mindezt megszervezte nekik.

Tudjuk, milyen nehéz feladat ez, így fogunk még a közeljövőben hasonló tippekkel, hasznos információkkal szolgálni itt a  blogunkban és a Facebook oldalunkon is. Nagyon drukkolunk Önnek, hogy minden jól sikerüljön!